Az itt szereplő kutyák ma már szerető családban élnek. Képeket róluk a képtárban találsz.

 

Alíz története

Sajnos egy napon Harta Szépe Azari ridgeback korábbi tulajdonosa úgy döntött, megválik kutyájától 2,5 fél év után, amikor az ellett 5 nem kívánt kölyköt udvarába egy nem kívánt kérőtől.  A 'gazdi' intézkedett és hip-hop már csak 1 kölyök volt, no meg a szuka ridgeback. Nekik egy hét haladékot adott; vagy elviszi őket valaki, vagy jön az elaltatás. Lelkes állatvédő barátaink mentették ki őket, s mi rajtuk keresztül jutottunk el Alízhoz. Alíz akkor egyáltalán nem hasonlított egy rodéziaihoz, és a valóságban még rosszabb látványt nyújtott mint a róla kapott képeken. Csontsovány, hiányos szőrzetű volt. Átmeneti gazdái persze nagyon jól gondját viselték, de látszott rajta, hogy még nem lelt igazi otthonra.
Emlékszem, mikor elhoztuk kölyke mellől, önként, megadóan szállt be magától az autóba, mint akinek már minden mindegy. Az úton hazafelé 'megbeszéltem' vele, vagyis a fülébe súgtam, hogy csak arra kérem, ha találkozik Ango kutyánkkal akkor szeresse őt, legyen a barátja.

A réten ismerkedett össze a két kutya, és bármily hihetetlen pár perc után barátok lettek. Azóta is tart barátságuk, mely lassan már elszakíthatatlan kapcsolattá nőtte ki magát. Együtt vannak jóban, rosszban ahogy ezt mondani szokás. Az élet furcsa fintora, hogy amikor Alíz papírjait rendezgettem, megtaláltam egy régi oltási könyvét melyben benne szerepelt a régi tulajdonos neve, és címe. A név pedig egy olyan emberé, aki első ridgeback kutyánk keresése közben megkeresett bennünket többször is, és nagyon szeretett volna túladni akkor 2 év körüli ridgeback szukáján. Akkor mivel kölyökkutyát akartunk, nem léptünk irányába. De mégis... Alíz egy eszetendő múlva, MEGTALÁLT minket.

Alíz nálunk teljes értékű családtag. Lassan kezdi megtalálni önmagát és rájönni arra, hogy nálunk otthon van. Ide mindig visszatérünk bárhová is autózunk, és itt szeretik és nem akarnak 'megszabadulni' tőle. Néha egy illat, egy hang még felébreszti a régi emlékeket kicsi szívében, de most már igazán boldog, és önfeledt. Sőt, sok új világ tárult fel előtte! Sok kirándulás, sok-sok kutyabarát és persze a coursing! A 'nyúl szagára' már az első alkalommal rákapott. Reméljük, hogy ebben a sportban KicsiLizi szíve, lelke megújúlhat és segíthet abban, hogy teljesen elfeledje a múltat.

Kertész Melinda

 

Afra Nalongo

Afra 10 hónaposan lett gazdikereső. Gazdája nem tudott eleget foglalkozni vele, így a kutya unalmában szökött. Sajnos elég forgalmas helyen laktak, sokszor veszélyben volt.

Pár héttel Nanga halála után csörgött a telefonom: Meggyes volt, Afráról mesélt. Látatlanban igent mondtam rá.

Azóta sem bántam meg ezt a pillanat szülte döntésemet: Afra kedves, intelligens, szeretnivaló, bújós, igen tanulékony, nagyon jó idegrendszerű, meglepően gyors, kissé hiperaktív, néha nagyképűsködő és szertelen, ám igazi nagy egyéniség.

2008 decembere óta az életem része.

 

Vas Krisztina

 

 

Thimba

Thimba fiatal ridgeback kan. Gazdája 2008 októberében mondott le róla. Meggyes rögtön elhozta. Ivartalanítás után hozzám került. Alapfokon képzett, kistermetű, de feltűnően izmos kutya. Több mint egy hónapja lakott már nálam, mikor egy német család kiválasztotta őt. Egy ugyancsak menhelyről befogadott ridgeback keverék kan mellé került társnak, akivel - annak ellenére, hogy Thimba általában nem igazán kedveli a kan kutyákat - rögtön barátságot kötött. Azóta elválaszthatatlanok.

A gazdikkal folyamatosan tartom a kapcsolatot, nagyon szeretik Thimbát, járnak vele kutyaiskolába, most tavasszal pedig vitték magukkal Dániába kirándulni.

 

V.K.

 

BigBongo

Big Bongo idén februárban, másfél évesen lett gazdikereső.

Családja lemondott róla. Csak az egyik heréje szállt le, így nem lett volna tenyészthető semmiképp. Ivartalanítás után én lettem ideiglenes befogadója.

BB hamar elkelt: megérkezése másnapján meg is látogatta egy barátnőm, akinek tetszettek a kutyáim, ezért úgy döntött, egy ridgebacket szeretne társául. Ugyan először meglepődött, hisz nem számított ekkora, jóval standard fölötti kutyára. De a közös szimpátia rögtön megvolt, így hamar eldöntöttük a dolgot.

BB még több, mint egy hónapig nálam élt, gazdijelöltje rendszeresen látogatta, s együtt begyakoroltuk a kultúrált kutyaviselkedés szabályait isJ

Most már a gúthi erdőben él a gazdájával, nagyokat sétálnak, esténként pedig a kanapéról nézi a tévét.

 

V.K.

 

Ombidi

Ombidi ridgeback mama és valószínűleg landseer apuka nászából született 2008 tavaszán. Még kölyökkorában került Meggyeshez, és örökbe is fogadták hamar. Sajnos azonban, mikor megnőtt, a gazdái jelezték, hogy mégsem kell nekik a kutya. Nem foglalkoztak vele, nem tanították semmire, és fel voltak háborodva, hogy Ombidi nem úgy viselkedik, ahogy szeretnék.

Így ismét Meggyeshez került.

Aztán érte is eljött az álomgazdi: Ombidi egy Illatos útról mentett idős beagle mix és egy szintén menhelyről örökbefogadott ridgeback keverék kan, Joy mellé került.

Íme a beszámoló a gazdi tollából:

"Ombidi abszolut önbizalomhiányosan érkezett hozzánk. Ha szóltam hozzá, azonnal hanyattfeküdt, vagy laposkúszásban közelített. Joynak is azonnal behódolt és őrült módjára visított, ha Joy kicsit "férfiasabban" játszott vele.
Viszont fantasztikusan könnyű vele bánni, a kiképzéséhez nem kell jutalomfalat, jószóért mindent megtesz, amit kérek tőle. A legelső nap már póráz nélkül rohangált a sétánál a többi kutyával és hívásra megbízhatóan bejön.
Imád labdázni, más játék nem érdekli. A labdát visszahozza és leteszi a lábam elé. Néha mondom neki : nincs kedvem focizni, de ha a kezembe adod, akkor szívesen eldobom, - és közben mutatom a tenyeremet. Ombidi azonnal felveszi a labdát és a tenyerembe teszi,.
Pórázon példásan közlekedik, nem húz és figyel arra hogy mindig lábnál legyen,.
Időközben, a sok dícséret hatására , napról napra határozottabb, kiegyensúlyozottabb. Már megvédi magát. Házőrző képességét is megcsillogtatja, nem mehet el senki a ház előtt úgy hogy ő azonnal ne rohanna ki és ne kezdene ugatni. Egyébként békés, jól kezelhető, tüneményes! Bújós, szeretetéhes, úgy gondolja, csak őt szabad simogatnom, ha a többiek jönnek hozzám, azonnal elzavarja őket.
Örülök hogy örökbe fogadtam. Ő egy álomkutya! "

Ria

 

Wangai

Wangai az első kutyám, a NOÉ Állatotthon nyílt napján ismerkedtünk meg, és beleszerettem rögtön. Lassan került hozzánk, még meg kellett műteni a szemét, ez elhúzódott, de már 2 hete nálunk van. Kiderült, hogy epilepsziás és "kóros pszichés" állapotú. Mindemelett szerencsére nagyon szelíd, kedves, pacsizós-puszilós de végtelenül szomorú, tartósan gyógyszerezésre szorul. Meggyes sokat segített. Nagy változásokon esett át, mióta itt van Gödön, pl. játszik, rohan, rág, ugrik, hempereg, lop. Eddig ezeket nem tette, csak elvolt magában, bármit tettünk, nem nagyon reagált, behúzott farokkal járt-kelt. Nagyon szerencsésnek érzem magam a gondok ellenére, hogy elfogadott, és igyekszünk kitörölni minden rossz emléket az életéből.

Az életét itt próbálom dokumentálni: http://rodeziai.blogspot.com/[/b]

Lévay Gábor & Kukorelli Anikó

 

 Spike

Gazdis lett.

2009. szeptember

 

Feci

A Futrinka Egyesület segítségével gazdára talált Németországban.

2010. január